2015. december 9., szerda

62.Dráma.

-Sziasztok!-köszönt a nem látni kívánt személy.
-Sziasztok!-köszönt vissza Nik.
-Hogy vagy, Elizabeth?-kérdezte a fiú.
-Jól..-mosolyogtam.
-Tyler, nem érünk rá erre, szóval mennénk.-szólt ismét Nik.
-De még csak most találkoztunk.-felelte Hayley majd egy ezüst karót emelt Klaus mellkasához.
-Várj Hay, csak ezzel fog működni.-a lány kezébe adta a tölgy fa hamuját.
-Én hoztalak vissza az élők sorába, könnyen vissza tehetlek a halál oldalára.-mosolyogtam.
-Terhesen? Megtennéd?-kacsintott Hayley.
-Meg. Megtenném.
-Hajrá csináld.
Hát nem kellett kétszer mondani, egy pillantás és Hayley a földön találta magát.
-Hagyd abba Elizabeth.-Kiáltott Tyler.
-Nem, jó ez így.-mosolyogtam mire Tyler felvette a karót a földről hogy majd ő megteszi amit terveztek Hayleyvel.
-Rossz döntés Tyler.
-Ölj meg engem, Hayleyt..de Klausnak is meg kell hallnia.
-Te beteg vagy.
-Nem tudsz minket megölni.-nevetett Hayley mire Tyler szívét a karóval átszúrtam Hayley szívét pedig kitéptem.
-Megtudtalak titeket ölni.-mondtam a kezemben tartott szívnek majd eldobtam azt.
-Ez szép volt..-gondolkozott Klaus.
-Bár mikor kijövünk ebbe az erdőbe valami történik. Menjünk haza.
-Menjünk.-mosolyogva felemelt majd haza vitt.


                                                                              ***
-Na minden rendben van?-mosolygott Elijah mikor haza értünk.
-Minden.-nevettem.
-Ne hamarkodjuk el ezt a mindent.-lépett be mögöttünk az ajtón Tyler, Hayley és Edward.
-Családi összejövetel!!-kiabált Enzo aki épp Rebekahval sétált ki a szobából.
-Mi lesz itt megint..-vettem egy mély levegőt majd körbe néztem a körben..Enzo, Edward, Tyler, Hayley, Nik, Elijah, Kol és Rebekah. 
-És most mi lesz ez után?-szólalt meg Rebekah.
-Én elmondom miért jöttem, Tyler és Hayleynek még egyszer nem történhet baja. Semmi.-felelte Edward.
-Miért véded ennyire?-kérdeztem apukám testvérét.
-Mert ő fontosabb.-mondta majd elment de már jött is valaki más.
-Hello.-vigyorgott a fiú.
-Ideje volt hogy ide érj.-lepacsizott Kolal.
-Kai?-kérdezte Elijah lekezelően.
-Rég találkoztunk nem igaz?-le nem fagyott az arcáról az ördögi vigyor.
-Hát nem túlzottan hiányoltalak de miért is vagy itt?
-Kol kérte hogy segítsek valamiben és jó barátként megteszem.
-Akkor kezdjük..Elizabeth terhes és én nem vagyok abba biztos hogy Klaus lenne az apja így Kai a boszorkányos hülyeségével megtudja ezt nézni.-mosolygott Kol.
-Te meg miről beszélsz, Kol?-kérdeztem felháborodva.
-Tudod te miről beszélek.-mosolygott majd Kai felém indult.
-Klaus az apja!-hátra léptem egy lépést de akkor Klaus szemében is megváltozott valami..a bizalma mintha elszállt volna attól a ténytől hogy ő az apa.
-Jó, csináld tessék.-megálltam előtte majd a kezét a hasamra tette és mormogni kezdett.
-Na?-kiáltott Kol.
-Gratulálok Kol, apa leszel.-vigyorgott Kai.
-Nem! Ez nem igaz...-suttogtam Klausnak akiben egy világ tőrt össze akkor.
-A mágiával nem szoktam viccelődni..ez így igaz.-felelte Kai.
-Jó én itt végeztem..veled..-szegezte nekem a kijelentését.
-Klaus..
-Ne.-megfordult majd elment.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése