-Én..te..meg..meg..ő..-gondolkodásba estem.
-Mikaelson?-összehúzott szemekkel nézett Tylerre.
-Lockwood.-vett egy mély levegőt majd ráugrott.
-Hagyd apát békén.-ki rohant a megzavarodott fiú a szobájából majd egy erős harapásban részesítette az apukáját verő férfi.
-Azta rohadt..-a férfi a nyakára kapott.
-Na tudod most bajban vagy.-mosolygott Tyler.
-Miért?-kérdezte a nyakát szorítva.
-Kis farkas.-büszkén magához szorította Noelt.
-Szólj Niklausnak.-emelte fel hangját a férfi.
-Szerinted Klaus azok után amit a testvéred tedd megment?-rögvest kinevette.
-Testvéred?-kérdeztem magam elé merengve.
-Apád az ikertestvérem volt.-mosolygott rám.
-És mit tett Klaus ellen?-teljesen értelmetlen volt a helyzet.
-Hogy mit? Elmondom én. Anyukám egyik este nem jött haza a három gyerekéhez és a férjéhez, azt hittük késik..mi vártunk rá..mire reggel lementem levezeti a feszültséget...akkor megláttam a testvérét az az apukádat amint épp próbálja elásni egy a zsákba rejtett anyámat.
-Igen ez így történt.-lehajtotta a fejét a férfi.
-De nem ő tehet róla.-védtem meg az újdonsült rokonom.
-És mit mondjak Klausnak? Hallod fater gyere már ide mert itt van annak a testvére aki megölte azt a nőt akit a világon a legjobb szerettél, és hát kéne a véred mert a gyerekem megharapta miközben verekedtünk.?.-kérdőn rám nézett.
-Jó ezt ne mond.-próbáltam kikászálódni a helyzetből.
-Igazából azért jöttem hogy elmondjam Enzo kórházban van.-nyögte ki közömbösen a férfi.
-És ezt csak most és így mondod.-felugrottam a kanapéról majd kirohantam az ajtón egyenes a kórházig futottam, mikor oda értem rávetődtem a recepciósra.
-Enzo Wayne melyik kórteremben van most jelenleg?-daráltam a szavakat egymás után.
-Itt csak Lorenzot látok..-nézegette a monitorját a kis szöszi nő.
-LorENZO...igen ő az, szóval melyik teremben találom?-kérdeztem meg ismét.
-Elnézést de ön kicsodája?-és még kérdőre is von.
-Nem talál jó kedvemben..a húga vagyok teljes életnagyságban. Ismét megkérdezem. Melyik teremben találom?
-Először felhívom a szobáját hogy akarja-e látni önt.-mosolygott az arcomba, mintha most olyan okos dolgot tenne, a telefon után nyúlt.
-Két opció van. Elmondod végre hol az istenverte helyen találom és csinálhatod amit eddig, vagy megnézzem magam és megöllek.-mosolyogtam vissza rá.
-1851...1851..-védekezően feltette a kezét.
-Mintha itt sem jártam volna, tetted a dolgod és boldog voltál, mindig boldog vagy.-mosolyogtam rá miközben megigéztem.
Azzal a gyomorgörccsel végig futni a kórházat, felemelő érzés volt.
Mikor beléptem és megláttam hogy Enzo kötelekkel összekötve vergődik a földön..hát meglepődtem, mindenre készültem erre nem.
-Enzo.-felé léptem majd megpróbáltam leszedni róla a köteleket.
-Farkasölő.-megráztam a kezem.
-hmmm..-csak hümmögött és mögém bámult.
-Mi van?-megfordultam majd valaki kitörte a nyakam.
***
-Sosem szeretett téged.-ismerős hangot hallottam.
-Kicsoda?-kérdeztem vissza rekedten, csukott szemmel.
-Peter és Amy.-felelte mosolyogva apa klónja.
-Te meg miről beszélsz?
-Csak púp voltál a hátukon, nem akartak gyereket soha.-Te erről mit sem tudsz..-védtem magam és a családom.
-És ha azt mondom miattad haltak meg?-kaján vigyor fogta el.
-Miattam? Na ne nevettess.-kezdetem magamhoz térni..végre.
-Igen miattad. Nem akartak így élni azért felszálltak arra az isten verte repülőre, a többi utast meg ették aztán a pilótát...kitépték egymás szívét a gép pedig lezuhant.-felelte még mindig mosolyogva, én csak ültem ott és nem hittem a fülemnek. Én öltem meg a szüleimet?
-És miért vagyok itt, veled?-próbáltam vissza fojtani a könnyeim.
-Segíteni fogsz nekem.-ki jelentette mintha ez természetes lenne.
-Igen? Még is miben?
Szóval anyád ígért nekem valamit ami nekem fontos, de mivel megölted őt neked kell beteljesíteni az anyád ígéretét ..-letérdelt mellém-.. átfogsz változtatni.-ismét mosolyra húzta a száját.
-Én nem tudlak...vagy is nem tudom hogy kéne.-összezavarodtam.
-Van bennem is farkasgén, csak valahogy elő kéne hozni.
-Biztos ezt akarod? Vérfarkasként élni?-pocsék életet választ, de neki bármit.
-Igen, csak ezt akarom.
-Bármit megtennél érte?-fakadtam tovább.
-Bármit, érted? Bármit.-suttogta.
-Vérfarkas szeretnél lenni? Akkor teljesedik ki ha megölsz valakit, nem számít hogy szándékos volt vagy véletlen..az átok azonnal életbe lép. Meg kell ölnőd érte valakit.-feleltem.
-Rendben, megteszem. És hogy fog történni a változás?-mosolygott önelégülten.
-Teliholdkor a vérfarkason hatalmas fájdalmak közepette, akartul ellenére is felveszik a farkas formájukat. Az első átváltozás lassú, 5 órás folyamat lesz az, és sokkalta fájdalmasabb mint a későbbiek lesznek. Az átváltozás során az emberi tested durván deformálódik, ahogy a csontjaid próbálják felvenni egy farkas csontvázának alakját. Így is akarod?-kérdeztem félve.
-Akarom.-felelte majd ott hagyott. Óvatosan felálltam a földről majd elsuhantam.
-Na mivan Enzoval?-támadt rám Tyler.
-Enzo, gondolom otthon fetreng valami csajjal.-feleltem idegesen.
-Ha Enzo nincs kórházban hol voltál?
-Apa ikrével, tudod.
-Edwarddal?-kérdezte összehúzott szemekkel.
-Igen vele...át akar változni.-suttogtam.
-Ugye nem mondtad el neki mit hogy tegyen?-vett egy mély levegőt.
-De. Elmondtam. Elmondtam hogy hidegvérrel ontson ki egy ártatlan életet és várja ki a teliholdat.-idegesen leültem az kanapéra.
-Jó nyugi, minden rendben lesz.-próbált nyugtatani.
-Anyu...szeretlek.-mosolygott rám Noel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése