-Goodreading-
Nagyon kétségbe vagyok esve. Nagyon. Itt vagyok egy erdőben, négy vámpírral és ki tudja mikor jön át Lucas és a bandája. Félek hogy bántja azokat akiket szeretek, és újra elveszítem a szereteim. Újra magányos leszek. Újra csalódok az életben. Újra fájni fog...minden. Négy nap és vámpír leszek, nincs vissza út, de ha jól bele gondolok nem is akarom hogy legyen vissza út.Szeretem Luke-ot, vele akarok lenni, örökké, és ha ez kell ahhoz hogy vele tudjak lenni akkor megteszem. Néha el gondolkozom azon hogy fogok élni, de ez hogy "vámpír leszek" sose szerepelt a listámon. Mindegy. Ma igazából semmit sem csináltam csak a szobába ültem az ágyon zenét hallgatva és gondolkoztam. Gyakorlatilag mindenen. A többiek kint ültek és tv-ztek, gondoltam kimegyek hozzájuk és nézem velük, de mikor felálltam, kiment minden erő a végtagjaimből és összecsuklottam a gyenge testem pedig a földre hullt, bizsergést és fájdalmat éreztem minden eggyes porcikámban. A bizsergés nem múlt, a fájdalom csak erősődőtt, megszólalni nem tudtam mert egyszerűen lezsibbadt a szám.
Ez a jelenet 5percig tartott majd mintha mi sem történt volna elmúlt, nem fájt semmim, nevettem egyet az egészet, mert hát olyan fura volt, sosem történt még ilyen velem. Kimentem a többiekhez tv-zni, nem mondtam el nekik semmit, mert nem láttam értelmét. A film végénél jártunk mikor a szám bizseregni kezdett, amit én elkeztem rágni, nem figyeltem hogy mi történik velem, csak harapdáltam a bizsergő ajkam, majd csak arra eszméltem fel hogy valami folyik a kezemre, mikor lenéztem akkor vettem észre hogy teljesen véres lettem. Hirtelen felálltam a kanapéról mikor a többiek észre vették hogy vérzek.
-Jól vagy? -kérdezte a csillogó szemű Luke
-Igen, csak elharaptam a nyelvem.
-Menj, mosakodj meg, gyorsan..-felete Josh
-Megyek..-tiltakozóan feltettem a kezem majd elmentem letúsolni.
Letúsoltam, átöltöztem majd visszamentem a többiekhez.
-Biztos jól vagy? -állt meg előttem a kisgöndör hajú lány
-Persze -mosolyogtam majd megöleltem
-Annyira örülök hogy itt vagy. -suttogta Jade
-Énis -suttogtam
-Elég az ölelkezésből. Azt mondjuk hogy vámpír. Nem halandó, vámpír. -mindeki kérdőn nézett a mondatokat hadaró Joshra, és akkor megjelent Lucas és a bandája.
-Lucas itt van. -keresett a tekintetével
-Mit akarsz Lucas? -kérdezte Josh
-Őt. -mutatott rám
-Felejsd el. -jelentette ki Luke
-Úgysem tudnál vele mit kezdeni. -mondta Alice
-Miért is?
-Mert ő nem halandó. -mondta Jade
-Tessék? Nem halandó? Még jobb. -gondolkozott Lucas
-Mit akasz vele? -kérdezte Jade
-Egész jól mutatna mellettem. -oda sétált hozzám, de nem mutattam félelmet, álltam a tekintetét, a szemébe mertem nézni mert csak az késztetett hogy értük teszem.
-Nem félsz tőlem? -elkezdete csavargatni a hajam
-Nem, de nem csak tőled, senkitől és semmitől. -feleltem határozottan
-Bátor vagy? -lassan vissza sétált a többiekhez
-Igen -a szememmel minden egyes lépését követtem
-Akkor gyere el velem.
-Hova?
-Át jössz hozzánk iszol velem, egy kis vért és vissza hozlak, éjfélre.
-És ha nem megyek?
-Akkor hát..-rá biccentett Rachel-re aki fel emelte a két újját, amit Luke-ra irányitott
-Ezzel megis ölhetni -hallottam a hátam mögül
-Tedd le a kezecskédet. -elindultam Lucas-ék irányába, Rachel pedig letette a halált hozó újjait
-Igérem éjfélre itthon lesz -diadalmasan mosolygott Luke-ra
-Ne menj el -hallottam Luke hangját, de köteleségemnek éreztem hogy menjek
-Az út csendben telt. Nem is laknak messze Luke-éktól, sőt. Mikor bementünk a házba a többiek rohantak fel a konyhába, én pedig lent maradtam Lucassal.
-Milyen vért szeretsz? Férfi? női? öreg? fiatal? kisgyermek?
-Állati eredetű vért szeretem
-Akkor kapsz állatott. Rachel hozz a hercegnőnek egy mókust. -ahogy kimondta azt a szót úgy éreztem annyira erős vagyok mint még soha, újra utat törtek az elmémben az emlékek.
-Ne hívj így. -mondtam idegesen
-Most mibajod? Olyan cuki..hercegnő
-HAGYD ABBA
-De csak hercegnőnek hívlak.
-HAGYD MÁR ABBA -erre lejöttek a fent lévők
-Srácok, igaz hogy cuki a hercegnő szó, főleg rád kicsim
Orditottam egyet majd neki mentem az egyik fiúnak, ki téptem a parkettából egy darabot és egyenes a szívébe döftem. Nem tudom honnan volt bennem ennyi erő, de egyszerűen ezek a szavak a szívemíg hatoltak.
-MATT -térdelet le a zokogó lány a vérző fiú testéhez, ahogy ezt meg tettem kiléptem a házból és hazáih rohantam. A többiek idegesen várakoztak majd mikor beléptem a házba kérdőn felém néztek, de azért láttam az arcukon azt a "Hál istennek semmi baja" arc kifejezést.
-Mit csináltak veled? -kérdezte elsőnek Jade
-Semmit, de én...-lehajtottam a fejem
-De te? -kérdezte gyanakvóan Josh
-Én..meg..öltem..-akkor tudatosult bennem hogy mit is tettem valójában
-Lucast? -kérdezte Alice
-Nem, az egyik fiút, Matt azt hiszem.
-És mit csináltál? -kérdezte Luke
-Egy fadarabot döftem a szívébe. -sírtam
-Nyugodj meg. -mondta Jade
-Matt, Lucas öccse volt -mondta ki Josh
-Megfognak ölni minket. Át kell változtatnod minnél hamarabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése