16.Titkok

-Goodreading-

-Köszönöm.-mondta Tyler.
-Fiam, egy időre itt maradnánk a fivéreddel.-szólalt meg Klaus.
-Persze nyugodtan.-mosolygott Tyler..vagy is inkább vicsorított.
-Mennünk kénne mert úgy kb még fél órája van hátra.-mondtam majd elindultunk.
-Úgye tudod hogy eléggé ijesztő az apád!?-kérdeztem.
-Igen tudom.-mondta lazán Tyler, majd megfogta a kezem.
-Biztos megakarod menteni?-kérdezte utoljára mikor már az ajtó előtt áltunk.
-Biztos.-benyítottam és ott feküdt Josh az ágyon a nyakától indult a seb és már a mellkasáig terjedt, Alice és Luke mellette ült Alice sírt...borzalmas látvány volt. Mikor benyítottam egyesével furdultak felénk a kérdő tekintettek.
-Mit akartok még?-kérdezte Luke.
-Nyugi tesó.-mondta ismét lazán Tyler.
-Tesó? Az én tesóm éppen miattad haldoklik.-megindult Luke idegesen felénk.
-Nyugodj már le Luke...épp azért jöttük hogy segítsünk.-mondtam.
-Hogy tudnátok segíteni?-kérdezte Alice szipogva.
-A vérfarkas harapásra nincs ellenszer.-mondta Luke idegesen.
-Pedig van.-mondtam majd Luke és Alice szemében megláttam a reményt.
-Hadjad ha nem kell nekik.-fogta meg Tyler a kezem majd elindult velem együtt az ajtó felé.
-NE..ne menjetek..-szopogott ismét Alice.
-És mi az az ellenszer?-kérdezte Luke.
-Ja csak apám vére.-rázta meg a vérrel teli üvegcsét.
-Csak szólók körübelül 5-7perce van még hátra.-mondtam úgy mellékesen.
-Itt van, de hagyjatok minket nyugton.-nézett Tyler konkrétan Lukera majd oda dobta az üveget amit Luke gyors mozdulatokkal kinyított és szó szerint lenyomta a báttya torkán, aki visszakapta eredeti sápa színét, az élet vissza költözött a szemeibe, a szíve újra hevesen vert.
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm..-ismételgette majd magához ölelte Josht.
-Tényleg köszönjük, és megpróbálom elfelejteni és nem zargatni titeket.-hajtotta le a fejét.
-Kössz.-adott egyszerű választ Tyler majd felém fordult.
-Sajnálja hogy megharapott..igaz Tyler?
-Igen..-mondta bár azért fel fedeztem a hangjábban némi szarkazmust.
Öszintén bevallom megkönnyebültem hogy Josh él. Mikor haza értünk tényleg ott volt Klaus és Elijah ezek szerint tényleg maradni akarnak. Klaus annyira fura, ha a közelébe vagyok azt érzem menekülnöm kell, de miért is kénne ő csak Tyler apja aki remélem fele olyan jó 'ember' mint Tyler....legalább is nagyon reménykedem benne hogy így van. Elijah rendben van, nem is fura és nem is érzem magam rosszul a közelében..csak egy baj van vele hogy csendes ami eléggé titokzatossá teszi, ma kint ültem a kanapén mikor egy elég fura telefon beszélgetésre lettem figyelmes, Klaus volt a vonal egyik végén de hogy a másikon ki...az örök rejtély.
'Kénne a segítséged.'-mondta Klaus közömbösen a telefonba, majd csak igen, aha, rendben szavak hangzottak el...persze nem mehetek oda és vádolhatom meg hogy valamit tervez, de ezért kiváncsi vagyok vajon kivel beszélgetett. Elijah levetette magát a kanapéra.
-Szia szépség.-köszöntött kedvesen.
-Szia.-mosolyogtam.
-Nem tudod kivel beszélgetett az édesapám?-kérdezte gyanakvóan.
-Nem, de ezt miért is tőlem kérdezed?
-Mert itt ültél az elejétől a végig.
-De ettől független nem hallottam.-mosolyogtam.
-Csak tudod eléggé fura mostanság és nem tudom miért akar maradni.
-Szóval nem mondta hogy miért maradtok?-kérdeztem 
-Nem, ami eléggé megrémiszt és az is hogy mi már az előtt úton voltunk mielőtt Tyler hívott volna, hogy kell neki segítség.-avatott be.
-Igazából annyit hallottam hogy segítséget kért valakitől.-mondtam el azt a fontosabb részt ami tényleg jelenthet valamit.
-Nem értem mi folyik itt, de kiderítem..segítesz nekem?-kérdezte Elijah aranyos mosolyal.
-Persze, engem is érdekel mi történtik körülöttem.
-Akkor majd szólj ha valamit hallasz esetleg.-kacsintott majd otthagyott.
Ezt nem értem, azt hittem ő és az apja készülnek valamire..ketten, de ezek szerint más törtétik mint amire gondoltam. Mit titkol Klaus? Mit tervez Klaus? Miért jött ide Klaus?